Az iskolai földrajzórákon megtanultuk, a térképen megkerestük Földünk nagy óceánjait: az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánt. Azt talán nem tudja mindenki, hogy ezeken kívül a Jeges-tengert is idesorolják, sőt 2021. június 8-án, az óceánok világnapján a National Geographic Society hivatalosan is óceánnak nyilvánította az Antarktisz körüli víztömeget, a Déli-óceánt.

Mire szolgál ez a jeles nap?

Az óceánok világnapját 1992 óta tartják. Ez lehetőséget ad arra, hogy minden évben felhívják a figyelmet az óceánok fontosságára, és segítsenek egyesíteni a világot a természetvédelmi akciók érdekében.

Az Ocean Project 2002-ben indította el az óceánok világnapjának globális koordinációját, és azóta azon dolgoznak, hogy támogassák az egyre növekvő hálózatot. Azért munkálkodnak, hogy egész évben részt vegyenek a közös természetvédelemben. Küldetésüknek tekintik az összefogást a „kék bolygónkért”, a fiatalok elkötelezettségének ösztönzését, a résztvevők irányítását és érdekképviseletének támogatását. Mottójuk: Egy óceán, egy éghajlat, egy jövő – Együtt!

Az éltető óceánok

Hazánknak nincs tengere, ezért a végtelen vizek világa távolinak tűnhet, mégis mindannyian függünk tőlük, létfontosságú számunkra az egészségük. Sajnos keveset tudunk róluk, és nem figyelünk eléggé rájuk, pedig a világunkban kiemelt jelentőségük van. Földünk felszínének több mint 70 százalékát borítják, és nagyjából egymillió fajnak adnak otthont.

Az amazóniai esőerdőre a világ tüdejeként tekintünk, azt viszont csak kevesen tudják, hogy az óceánok termelik meg az általunk belélegzett oxigén felét, miközben az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés 90%-át elnyelik. Emellett élelmiszert és megélhetést biztosítanak több mint egymilliárd ember számára. Ez a kimeríthetetlennek tűnő erőforrás egy ideje veszélyben van – mindannyiunk érdeke és felelőssége, hogy ezen változtassunk.

Vészhelyzet

Minden második lélegzetvételt az óceánok biztosítják, miközben az általunk kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik. Mindezek ellenére nem figyelünk rájuk eléggé, hanem szennyezzük, és sokszor barbár halászati technikákkal terheljük a vizeket és élővilágukat. Egészségük komoly veszélyben van: a tengeri gerinces állatok populációi felére zsugorodtak, korallzátonyaink 50 százalékát elveszítettük, és a tengereinkben lebegő 150 millió tonna műanyaghulladék is naponta veszélyezteti az élővilágot, így bennünket is.

Az óceánjaink évtizedek óta szenvednek a globális felmelegedés hatásaitól, és még régebb óta szennyezzük őket szennyvízzel és ipari hulladékkal. Sorsuk attól függ, hogy meg tudjuk-e óvni őket a szennyezéstől. A WWF Magyarország és a White Rabbit közös kampányt indított az élő korallokért.

Mit tehetünk?

Annak ellenére, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja, mi is sokat tehetünk a tengerek élővilágának megóvásáért. Első lépésként figyeljünk oda jobban a vásárlásainkra! Kerüljük azokat a kozmetikumokat, gyógyhatású készítményeket, amelyek veszélyeztetett fajok (például: csikóhal) egyes részeit tartalmazhatják. Ha tengeri halat vásárolunk, próbáljunk olyat venni, amelyről tudjuk, hogy fenntartható módon halászták. Nyaraláskor lehetőleg ne vásároljunk olyan szuvenírt (pl. korallt, cápafogat), amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították-e az óceán élővilágát.

Az ilyen kis lépések is segítik a biológiai sokféleség megóvását.

Laczkó Zsuzsa írása

Forrás: