Tudtátok, hogy van, aki retteg a tükröktől, a rágógumitól vagy a hosszú szavaktól? Szorongás, félelem, iszony, gyűlölet – megannyi negatív jelentésű szó, mind a fóbia szinonimája. Bár nagyon sok embert érint az eltúlzott szorongás valamelyik változata, rosszul is szokták értelmezni. A fóbiát egy bizonyos tárgy, hely vagy helyzet váltja ki. A fóbiás személy aggodalma vagy félelme nem mindent átható, mint a generalizált szorongásos zavartól (GAD) szenvedőké, akik menekülnének a szociális életből, ugyanakkor a fóbiások folytonos félelme életminőségüket rontja.

Jellegzetes fóbiás tünetek az émelygés, remegés, izzadás, szédülés, légzési nehézség, gyors szívverés, megemelkedett vérnyomás, képzelgés, rettegés a balsorstól, illetve hogy a félelem tárgya kitölti a személy gondolatait. Három kategóriát említenek: szociális fóbiák, nyílt tértől való félelem és speciális fóbiák. Az első félelem olyan társas helyzetektől, amelyekben a személyt megítélhetik, zavarba hozhatják, a másodiknál a zsúfolt helyektől vagy azoktól, ahonnan nehéz eljönni, a harmadik esetben például kígyók (ofidiofóbia), pókok (arachnofóbia), tűk válthatják ki a szorongásos reakciót. A harmadikat négy csoportra osztják: természeti környezet, állatok, egészségügyi kezelések és helyzetek kiváltotta szorongás. Utóbbihoz tartozik a zárt helyektől, repüléstől vagy nyilvánosság előtt mondott beszédtől való félelem (glosszofóbia). Gyakori az akrofóbia, a magasságtól való félelem is. Eredménytelen lenne, ha mindet fel akarnánk sorolni, hiszen gyakorlatilag bármilyen tárgy generálhat szorongást.

Ha a családban van fóbiás személy, nagyobb az esély, hogy az utód is szenvedni fog tőle. A genetikai ok mellett idegileg megterhelő vagy nyomasztó emlékű tapasztalat is meghúzódhat a háttérben. Ha valakit gyermekkorában kutya harapott meg, felnőttként retteghet a kutyáktól.

Feltáró/leleplező terápiával eredményesen kezelhetők a fóbiák, mely során fokozatosan, folyamatosan kiteszik a személyt a félelmét kiváltó tárgynak, először képek formájában, majd a gyakorlatban. Kognitív viselkedésterápia esetében a kezelt megtanulja beazonosítani a félelme mögött rejlő negatív érzelmeket, amelyeket ezt követően pozitívakkal helyettesíthet. A szemmozgással összefüggő gyógymód is létezik, és a szakorvos olykor ingerületátvivő anyag elleni gátló vagy szorongásoldó szert ír fel.

Fordította: Dobai Katalin

Forrás: verywellmind.com