Nyáritábor-személyzet kiválasztása – Mire figyelj?

Nemcsak gyerekek, hanem a nyári személyzet toborzása is fontos. Ha eddig még nem állt össze a csapatod, most érdemes erre (is) fókuszálni.

Közel 25 éve foglalkozom amerikai és magyar táborok személyzetének toborzásával, kiválasztásával. Gondoltam, leírok pár szempontot, mire figyelj a felvételnél.

Dátumok: Kezdjük ezzel, mert ez tűnik legegyszerűbbnek, ami alapján szelektálhatunk. A jelentkező lehetőleg érjen rá az első naptól (tehát már a tréningtől) az utolsóig napig, amíg el nem pakoltuk az utolsó nyári játékot. Indokolt esetben egy-egy kivételesen jó jelölttel köthetsz kompromisszumot, és elengedheted hamarabb. De – ha csak lehet – ragaszkodj a teljes időszakhoz, beleértve a tábort megelőző csapatépítő, betanító tréninget is! Visszatérőknél persze lehetünk rugalmasabbak.

Életkor: Itt csak vigyázva mondok bármit, nehogy megsértsek valakit… Az én tapasztalatom, hogy a szezonális munkára, főként az egész nyáron tartó munkára a legideálisabb a 20-30 éves életkor, mert 30 év felett már gyakran van saját gyereke, családja van a leendő kollégának, ami nehezebbé teszi az elköteleződést.

A 18-19 éves korosztály is jó lehet, de sajnos előfordul, hogy kicsit tapasztalatlanok, határozatlanok, nehezebben bánnak a gyerekekkel, hiszen csak pár év választja el őket tőlük. Az is igaz, hogy azért közöttük is előfordulnak kimondottan ügyes és tehetséges gyerekfelügyelő palánták.

18 év alatt jellemzően csak olyan embert vennék fel, ha a táborodban gyerekként többször megfordult már, és ott nőtt fel. Akkor könnyen lehet, hogy ő lesz a „nyár dolgozója”, mert ügyesebb és lelkesebb lesz bárki másnál, hiszen évek óta várt erre, és ismer minden bokrot a táborodban.

Gyerektapasztalat: Szinte biztos, hogy minél több tapasztalata van gyerekekkel minél több helyről, annál jobban beválik nyáron. A pedagógusok és edzők nyilván a legjobbak ebből a szempontból, ugyanakkor az egyetemista vagy akár gimnazista jelentkezőknek is gyakran van már némi tapasztalatuk. A pedagógushallgató néha elfelejti, mert nem tartja fontosnak, hol és mikor töltötte a gyakorlatát, ezért kérdezz rá: számtalan hasznos tapasztalatra derülhet így fény.

„Teaching Skill”, oktatni tudni: Az egyik legnehezebb: felmérni, hogy a jelentkező mit és hogyan taníthatna nálad, és mennyire ért ténylegesen a tábori munkához. Vajon csak elméletben, vagy a gyakorlatban is megállja a helyét? Tegyél fel kereszt- és szituációs kérdéseket. Célszerű személyes interjún rákérdezni, hogy képzeli el az órát – mutasson saját készítésű fotókat, videókat. De ha például gitároktatásra alkalmaznád, add a kezébe a hangszert, és kérd meg, hogy játsszon neked pár dallamot.

Az is jó ötlet a felmérésre, hogy az interjú előtt vagy után bekérsz a jelentkezőtől egy óratervezet-mintát, amelyhez megadsz néhány, a táborra jellemző szempontot, egyfajta házi feladatot. Nemcsak azt lesz érdekes megnézni, összehasonlítani, hogy a jelentkezőid milyen ötleteket írnak be a tervezetbe, hanem azt is, hogy mennyi idő alatt kapod meg tőlük, és hogy milyen gondossággal, részletességgel dolgozzák ki. Ebből következtethetsz a lelkesedésére, hozzáállására is.

Személyiség: Erről órákig lehetne értekezni, de az biztos, hogy ha azt veszed észre, hogy az interjú szinte elröppent, és hogy közben sokat nevettetek, élvezted a társalgást, és hogy akár még órákig beszélgetnél a jelölttel, akkor a gyerekeid is imádni fogják az új tábori kollégát. Ellenben ha szinte harapófogóval kellett kihúzni belőle minden szót, nem nézett a szemedbe, esetleg az önéletrajza és a szóban elmondottak nem mindig fedik egymást – bár lehet, hogy csak rossz napja van –, az semmiképp nem jó jel. Egy gyakori trükköm az interjú végén, hogy megkérem, tegyen fel ő három kérdést. Ilyenkor figyelek, vajon ő mire kíváncsi. Ha legalább egyszer elhangzik a „gyerek” vagy a „tanítás” szó, akkor valószínű, hogy „használható alapanyag” a jelölt. Ellenkező esetben viszont nem biztos, hogy megfelelő a motivációja.

Anyagiak: Légy nagyon őszinte azzal kapcsolatban, hogy mennyit tudsz fizetni – ha tudsz egyáltalán. Derüljön ki hamar, hogy ez elég, vagy sem, számíthatsz-e így a jelentkezőre, vagy sem. Még akkor is írjatok szerződést vagy megállapodást, ha szimbolikus összegről van szó. Hangsúlyozd, ha szállást (és/vagy) ellátást tudsz biztosítani a munka idejére, mert az a jelentkező számára nyilván elfogadhatóbbá teszi az ajánlatot – nyárra felmondhatja az albérletét, a kapott pénzt félre tudja tenni. Ígérj egy kis bónuszt vagy referencialevelet az utolsó munkanapon. Sajnos egy magasabban fizető munka még így is elhappolhatja a kevésbé lojális munkaerőt akár a nyár közepén is, ám legalább csökken ennek az esélye.

Persze tudjuk, hogy a gyerektábori munkákat általában nem a pénzért csináljuk, és senki nem vár milliókat. Abból indulj ki, hogy aki a hirdetésedre jelentkezik, hozzád hasonló típus. De elengedhetetlen, hogy tiszta és érthető legyen, mi az, amit a jelentkező kapni fog, ha felveszed, és elfogadja a munkát.

Végezetül: Nagyon nem mindegy, kit veszel fel a nyárra. A szomszéd lánya, egy jó fej ismerős, aki épp ráér, lehet, hogy megteszi bébiszitternek egy estére… De a táborodba érdemes minél körültekintőbben szűrni a jelentkezőket. Egy lelkes, vicces gyerekfelügyelő egy esős napon is képes hatalmas élményt szerezni a gyerekeknek, míg egy rosszul megválasztott munkatárs egy ideális szezont is képes lehúzni. Nagy részben a nyári személyzeteden áll a táborod sikere. Jól figyelj hát oda, kinek adsz lehetőséget!

Rasovszky Miklós
TÁBORTŰZ | Magyar táboroztatók közössége