Te is válogatós vagy, és félsz, hogy milyen ételeket fognak adni a nyári táborban? Sacinak a PEOPLE TEAM-ben (PT) egyszer sem korgott a gyomra, a napi háromszori étkezés mellett ugyanis korlátlan gyümölcsfogyasztás, valamint büfé is a táborlakók rendelkezésére áll.
„Nagyon szeretem a PT-ben az állandó jókedvet, ahogy az amúgy teljesen kimerült táboroztatók, mókusok és kismókusok egymást és bennünket próbálnak felvidítani, megnevettetni, szórakoztatni.
A PT-ben terjedő vidám hangulat mindenki arcára mosolyt csal. Kezdetben aggódtam az étkezések miatt, mert elég válogatós vagyok, és nem tudtam, milyen ételekre számítsak. Szerencsére a PT kellőképp felkészült büféje minden gondomra megoldást talált. Számomra az idei és a tavalyi évben is a kedvenc ital az eperlé lett, amiben a büfé kimondottan széles választékkal rendelkezik.
Nem hiszem, hogy szükség lenne nagyobb helyszínre. Szerintem fantasztikus, hogy egy kupacban vagyunk, ezáltal több lehetőségünk nyílik barátkozni, ismerkedni. A hangártól egészen az útügyeletig pedig tényleg »szabadok« vagyunk, egyáltalán nincs az az érzés bennem, hogy korlátoznának.
A Neumann János Kollégium nagy kihívást állít elénk a lépcsőivel. Viszont annak ellenére, hogy az elején milyen nehezen vesszük ezt az akadályt, a turnusok végére egészen belejövünk, és idén én is olyan kardióval tértem haza, hogy az csoda! Hála az égnek, nekem csak a hatodik szintig kellett felmennem, de az is bőven elég volt ahhoz, hogy a telefonos lépésszámlálóm az egekbe szökjön mindennap.
A tábori hétköznapokból az Animal Cannibals vidám hangulata és számai rángatnak ki. Másfajta érzést adnak, mindenképpen kiegészítik a tábori élményeket azok a pillanatok, amiket a társaságukban tölthetünk. Mindenki együtt kántálja a dalaikat, ezzel kicsit jobban összekovácsolódunk.
Egyszerűen imádom a különböző színű csapatok versengését! Itt a más-más szekciókból való embereknek is lehetőségük nyílik az ismerkedésre. A PT nem is lenne olyan nagy buli, ha nem lennének ezek a csapatok. Idén ráadásul igazán szórakoztató volt csapatban lenni, mert Peti a sárga csapat kapitányaként mindig feldobta a hangulatot. Sajnos idén nem sikerült sem kupát, sem nyunyókát szereznem, de igazán közel álltam hozzá az első két turnusban. Azt hiszem, ez jövőre is célom lesz.
Szuper barátságokat kötöttem a PT-ben. Néhány közülük tartósabbnak bizonyult, táboron kívül is megkeressük egymást. Kialakultak azonban olyan barátságok is, amik csak a táborban mutatkoznak meg, vagyis a PT-ben nagyon jól kijövünk egymással, mindennap látjuk egymást, viszont a táboron kívül nem igazán keressük a másikat.
Hála a kerekasztal-beszélgetéseknek, tájékozottabb lettem a pályaválasztás kapcsán. Az idei év első turnusán sok mókus, kismókus és táboroztató osztotta meg a saját tapasztalatait, amik segítettek engem a saját jövőm formálásában. Érdekes volt hallgatni a különböző történeteket, és megismerni például a több lábon állást, amiben addig nem is gondolkodtam.”
