Zoé, tényleg úgy gondolod, hogy ha állandóan a fejeden van a sapka, akkor nem fogsz kitűnni a tömegből? Hidd el, hogy teljesen normális vagy! Senki sem tehet arról, hogy milyen testi adottságokkal, jellemzőkkel születik. Ezt el kell fogadni, és megbarátkozni vele. Tudom, hogy most nehéz elhinni nekem, de mindjárt megérted, hogy a PEOPE TEAM táborában mindenki egyenlő.
Elmesélem neked Lilla történetét…
Az első PEOPLE TEAM-táborok egyike volt, amikor Lilla 9 évesen idekerült. Visszahúzódó, csendes lány volt. Alig akart ismerkedni, játszani sem volt kedve. Csendesen üldögélt vacsora után a szobájában, és olvasott. Napközben egy-egy padon foglalt helyet a szabadidejében, és rajzolt.
Az írótáborba jelentkezett, hátha ott nem kell sokat szerepelni. Szívesen talált ki történeteket, szeretett meséket írni, különös és csodás világokba utazni.
Néhányan próbáltak vele megbarátkozni, de ő csendesen elutasított mindenkit. Így inkább békén hagyták. Ekkor érkeztem meg hozzá én. Ott ültem a párnáján, és egy „Ölelj meg!” üzenettel a fülemen vártam, hogy megszeressen. Nem volt kérdés, hogy remek barátok lettünk. Mindenhová magával vitt, rengeteget mesélt nekem. Felszabadult mellettem.
A harmadik nap délután közérdekű információt mondtak be a rádióba. A Koboldok városába kerestek királynőt. Azonban nem jelentkezhetett akárki. Kikötés volt a vörös haj és a szeplős arc. Lilla meglepődött a felhíváson, és meg sem fordult a fejében, hogy jelentkezzen.
Maximálisan jól érezte magát velem. Nem vágyott ennél többre. Együtt írtuk a csodás történeteket.
Vacsoránál azonban az asztaltársaságának feltűnt, hogy épp úgy néz ki, mint akit keresnek a mókusok. Megkérdezték, hogy jelentkezett-e már. Mire ő megrázta a fejét és rántott egyet a vállán, mint akit nem érdekel. Ekkor az egyik fiú felállt a székére, és hangosan skandálni kezdte: „Itt van Merida! Itt van Merida!” Az asztalnál ülő többi gyerek is követte Patrik tettét.
A felnőttek odajöttek, hogy megnézzék, mi folyik itt. Amikor meglátták Lillát, mindenki biztos volt benne, hogy ő lesz a tökéletes királynő. Állva éljeneztek.
Lilla kipirulva, de beadta a derekát. Amikor fel akart állni, hogy ideiglenesen is kinevezzék a Koboldok városának királynőjévé, felborult a teája, és lefröcskölte az arcomat.
Erre Patrik felkiáltott, hogy „Merida és a szeplős Nyunyóka!”. Hatalmas kacagás tört ki az ebédlőben.
Lilla rám nézett, és nevetve magához ölelt, majd a fülembe súgta: „Most már örökre barátok vagyunk.”
Így lett a csendes, szégyenlős szeplős lányból Merida, a Koboldok városának királynője.
Zoé, amikor úgy érzed, hogy valami nem jó, vagy nem tetszik, próbáld meg az érem másik oldalát is megnézni! Lehet, hogy csak rossz oldalról vizsgáltad meg eddig a dolgokat.
Kovács Dalma