Az ország ismét az óraátállítás rituáléjának lesz a tanúja. Október 29-én, hajnali 3-kor 2-re kell visszaállítani az órákat. De meddig lesz még szükség erre a gyakorlatra?

Európa válaszúton

Az óraátállítás megszüntetése évek óta porondon van. Az uniós tagállamoknak eredetileg 2021-ig adtak határidőt a döntésre. A Covid, majd az orosz-ukrán feszültség azonban újabb halasztásokat hozott, így az eredeti dátum 2025-re tolódott. A politikai események így jelentősen befolyásolják az óraátállítással kapcsolatos jövőképünket.

Mi a magyarok véleménye?

A Pénzcentrum 2023-as kutatásából kiderül, hogy a lakosság egységesen az óraátállítás eltörlése mellett teszi le a voksát. A válaszadók 88%-a szerint már régen el kellett volna törölni, és a megkérdezettek többsége a nyári időszámítást preferálná.

Mi az igazi időzónánk?

Meglepő adat: sokan nem tudják, melyik a természetes időzóna. A válaszadók közel negyede – tévesen! – a nyári időszámítást gondolja annak, bár a szakértők a télit javasolják megtartani.

Az átállás testi és lelki következményei

Sokan panaszkodnak az óraátállítás okozta zavarokra. Biológiai szempontból azonban egy egészséges ember nem érzékel egyórányi eltérést. Egyesek szerint a szervezet a nyolcórás különbséget is egy nap alatt képes kezelni. Viszont vannak, akik azt állítják, hogy hónapokig szenvednek a váltástól. A kérdés az, hogy ez valóban az óraátállításnak tudható-e be, vagy egyéb napi stresszfaktorokat takargatnak az eseménnyel?

Az óraátállítás nem csak az időkérdés. A társadalmi és egészségügyi vetületei is vannak. A következő évek talán választ hoznak az európaiak számára: marad vagy eltűnik az óraátállítás intézménye? Az idő – és Európa – megmutatja.

Lejegyezte: S. Imagiro

Forrás és információk: penzcentrum.hu