Dani, tudom, hogy amikor az ember új helyre kerül, akkor nehéz megszokni a szabályokat, de azért időnként jó, ha megerőlteted magad. A szabályok nemcsak azért vannak, hogy korlátozzanak bennünket, hanem azért is, hogy könnyebben működjön az együttélés. Az egyik legfontosabb szabály: Tiszteld a másikat!
Elmesélem neked Máté történetét…
Kezdő nyunyóka koromban szívesen részt vettem a csínytevésekben. Még most is szeretem, de már tudom, hogy hol a határ. A Milánnal történt eset óta értem, hogy miért fontos a tisztelet.
Máté ifjú sporttáboros volt a PEOPLE TEAM területén. Ha sportkifejezéssel szeretnék élni, akkor úgy mondanám, hogy hazai pályán ő volt a király. Nagy sztárnak tartotta magát. Ezt a tulajdonságát szerette hangoztatni is.
Mint sikert hozó nyunyóka kerültem mellé. A turnusvezetők úgy gondolták, hogy Máténak jól fog jönni egy kis plusztársaság.
Beosztották mellé Milánt is, a kezdő mókust, hogy segítsen neki a tábor területén eligazodni. Eleinte minden rendben ment, de aztán Máté megváltozott. Amikor a többiek is ott voltak, állandóan elküldte Milánt, félretolta, csúnyán beszélt vele. Később már kettesben is így viselkedett.
Milán nem értette, hogy mi történt, miért lett ennyire más a védelmezettje. Felbátorodtam, és üzenetet küldtem Máténak. A talpam alatt ez a cetli állt: „Tiszteld a másikat, mint saját magadat!” Máté elolvasta az üzenetet, de nem sokat kezdett vele. Összegyűrte a papírt, majd, mint a kosárlabdát, egy hárompontossal a szemetesbe dobta.
Elszomorodtam. Nem tudtam, mi lesz ezek után a két fiú sorsa. Milán még két napig tűrt, de aztán nem bírta tovább. Harmadik este, a tábortűznél Máté úgy beszélt a mókusról, mintha nem is ember lenne. Milán bedühödött, és a fiú mellé állva mesélni kezdett. Kitálalt mindent, amit eddig megtudott a sztárfocistáról. Elmondta, hogy fél a sötétben, hogy még egyszer sem sikerült neki tizenegyest rúgnia, és hogy tetszik neki egy lány, de nem meri megmondani.
Máté elvörösödött, és azonnal kérdőre vonta a mókust, hogy mégis mit képzel magáról. Miért kellett elmondani ezeket mindenki előtt?
Milán ránézett, és csak ennyit mondott: „Remélem, most már tudod, hogy mi az a tisztelet.” Aztán távozott. A többiek is szétszéledtek, mert nem akartak Mátéval tovább barátkozni.
A fiú leült a tűz mellé, és csendesen potyogtak a könnyei. Végül Milán visszajött, leült mellé, és a vállát átkarolva megbocsátott neki. Egy ideig még beszélgettek arról, hogy miként is kell bánni a másikkal. Máté bocsánatot kért, és elmesélte, hogy neki még soha senki nem beszélt a tiszteletről. Milán megnyugtatta, hogy ha továbbra is a PEOPLE TEAM táborának tagja akar lenni, akkor a tisztelet mellett sok mást is meg fog tanulni.
Milán és Máté megkeresték a többieket, és együtt folytatták az esti éneklést a tábortűz körül.
Dani, neked pedig azt javaslom, hogy ha kérdésed van, keress bátran engem vagy egy idősebb táborozót.
Kovács Dalma