Egy 500 fős gyerektáborban rengeteg szemét keletkezik. Képzeljük el, amikor megérkezik 100 db óriáspizza. Csak a pizzásdobozok több méter magas hegyet képeznek. Minden hulladékot megpróbálunk hasznosítani: a pizzákra rakott kis műanyag székecskék mennek a kézművesekhez, csakúgy, mint az üres befőttesüvegek. A táborhely munkatársainak segítségével szelektáljuk is a szemetet, és ebbe az irányba tereljük a gyerekeket is.

Néhány éve nagy szemétszelektáló bemutatót szerveztünk, meghívott szakemberekkel. Hatalmas volt az érdeklődés. A csapatok tagjai azzal is pontot szerezhettek, ha a mások által elhagyott üres palackokat begyűjtötték és visszahozták. Csak később eszméltünk rá, hogy a göngyölegraktárból sorra tünedeznek el a már begyűjtött üvegek. A gyerekek bármilyen kockázatot bevállaltak a pluszpontokért. Ezzel növelve az esélyt, hogy a kékek, a sárgák, vagy akár a pirosak nyerjék el a turnus végén a vándorkupát.

Ez az esemény rámutatott arra is, hogy a gyerekek között igenis téma a klímaváltozás, a bolygó helyzete és – ezzel összefüggésben – természetesen a saját jövőjük. Nem mindegy, hogy 30 év múlva szkafanderben kell-e bejárniuk a munkahelyükre, mert nem lesz tiszta levegő, vagy a természetes vizek bűzlő sárfolyammá változnak-e.

A tudóstábor környezetvédő tematikával indult, de egy lelkes, természettudományokat oktató tanár révén igazi kísérletezős, kirándulós, felfedezős élménytáborrá változott. A gyerekek mindent megtettek, hogy ez a szekció se legyen mindennapi – például befőttesüvegben békát csempésztek a szobájukba. Amikor ez kiderült, egy teljes napot szenteltünk a kétéltűeknek, hogy mindenki tisztába kerüljön vele, mennyire nem volt ez jó ötlet.

Volt, aki akkor is összeszorított fogakkal nyomta a túrát, ha többszöri figyelmeztetés ellenére is csak strandpapucsban sikerült elindulnia. Az első öt kilométer után végre megszántuk a szenvedő balgát, és egy erősebb mókustanár a hátán vitte a célig.

A virágágyásból egy nap alatt csigarezervátum keletkezett: itatóval, gátakkal és búvóhelyekkel. A táborhely kertésze nem örült, de meggyőztük, hogy az állatkert csak ideiglenes, és a nyár végén visszaállítjuk az eredeti állapotot. Mi igyekeztünk, bár a végeredmény inkább hasonlított egy frissen felásott káposztaföldre. A virágok és a puhatestűek is túlélték, ez a lényeg.

A vulkánkitörés imitálása annyira jól sikerült, hogy a fél folyosót elöntötte a rózsaszínű hab. Szorgos takarító mókusainknak ez meg sem kottyant, durvább dolgokat is eltüntettek már. A felfedezők nem csak a mával foglalkoznak: az érdeklődők igazi ásatáson is részt vehetnek. Kecskemét környéke tele van régészeti lelőhelyekkel, ahol kis szerencsével akár aranykincsre is lelhetünk.

Bővebben erről a szekcióról: https://peopleteam.hu/taborok/tudostabor-nyari-tabor/