Ákos, van valami, amit szerintem nem tudsz. A sztárság felelősséggel is jár. Látom, hogy a fiúk körberajonganak, mert te vagy a legidősebb és a legjobb focista.

Elmesélem neked Andris történetét…

Minden idők legjobb kapusa volt a PEOPLE TEAM-táborok történetében. Már nyolcévesen bekerült a sporttáborba, és tizenhét évesen megígérte, hogy mókusként még vissza fog térni.

Amikor Andris tizenhét éves volt, akkor történt vele egy különös eset.

A fiatalabb csapattársak minden szavát lesték. Szerettek tanulni tőle, követték mindenhová, tanácsot kértek tőle. Ő volt a sztár. Úgy is mondhatnám, hogy ő volt a PEOPLE TEAM Messije.

Bár azt hitte, hogy neki nincs szüksége egy nyunyókára, én mégis megkörnyékeztem. Ott vártam az ágyán egy üzenettel a pocakomon. „Vigyázz, hogy mit csinálsz!”

Andris megrántotta a vállát, és elkönyvelt csajozós nyunyókának. Gondolta, hogy a crush meghódításában majd a segítségére leszek.

Szerda reggel, a bemelegítés során azonban kínos jelenet zajlott le. A pályán a fiúk már várták az edzőt, és igyekeztek addigra rágyúrni a kétnapos izomlázra. Közben Kristóf, egy alig hétéves, szeplős, szemüveges fiú odalépett a sztárhoz, és megkérte, hogy segítsen neki megtanulni focizni.

Andris már látta, hogy Kristófnak mennyire nem megy a labdavezetés. Mivel azonban a lányok a lelátóról figyelték őket, gondolta, bevágódik, és kicsit szórakozik a fiúval. Olyan nehéz feladatokat adott Kristófnak, hogy szegény folyton csetlett-botlott. A többiek persze kinevették, Andris pedig élvezte, hogy minden szem rászegeződik.

Amikor szegény Kristóf annyira elesett, hogy véresre horzsolódott a térde, már nem bírta tovább. Könnyekkel áztatott arccal elszaladt.

Andris még mindig nevetett, amikor a crush lány, Emese odament hozzá, és így szólt: „Hogy te mekkora patkány vagy!”

A sztárfiú nem értette, hogy mi a gond. Próbált Emese után futni, de addigra a lány már eltűnt. Ő pedig tovább élvezte, hogy a többiek rajongásig figyelik minden mozdulatát.

Este, amikor Kristófot keresték, senki sem találta. A turnusvezetőt, Botit kérdezték, hogy merre van a srác. Elmesélte, hogy Kristóf megkérte, küldjék haza. Nem akart egy perccel sem tovább maradni a táborban, bár nem mondta el, hogy mi az oka.

Andrisnak ekkor esett le, hogy mit művelt. Odaszaladt az ágyához, és felemelte a tőlem kapott üzenetet. „Vigyázz, hogy mit csinálsz!”

Megkérdezte Botit, hogy Kristóf itt van-e még a táborban. Ott volt, csak másik szálláshelyre vitték, hogy másnap reggel hazamehessen. Andris felkapott engem, és rohant megkeresni a fiút.

Szegény ott szomorkodott az ágyban, és focis újságot olvasott. Amikor meglátta Andrist, felpattant, és szeretett volna elfutni, de a tini elkapta.

„Várj! Bocsánatot akarok kérni!” – kezdett bele a beszédébe Andris. Miután kibékültek, megígérte Kristófnak, hogy a hét végére ő lesz a második legjobb focista a táborban.

Kristóf pedig azt ígérte, hogy bemutatja a nővérének, Emesének.

Kovács Dalma