Anna, én már csak tudom, hogy mennyire nehéz elérni a célunkat. Egyszer indultam egy akadályversenyen, pedig nincs is kezem. Elképzelheted, hogy mennyire nehezen tudtam bizonyos feladatokon átvergődni magam, mégis megcsináltam. Tudod, miért? Mert kitartó voltam.
Elmesélem neked Bálint történetét…
Ifjú séftehetségként érkezett Bálint a PEOPLE TEAM kuktatáborába. A szülei javasolták neki ezt a csoportot, hiszen szeptembertől már nyolcadikba indult. Úgy gondolták, itt az ideje, hogy megtanuljon néhány alapfogást a konyhaművészet terén is.
Bálint zavaros érzelmekkel indult neki a turnusnak. Először is azt hitte, ő lesz az egyetlen tizenhárom éves fiú a csapatban. Az első alkalommal azonban kiderült, hogy vannak még tinifiúk, akiket érdekel a főzés.
A második dolog, amiben nem hitt, hogy ő akár egy krumplit is képes lenne meghámozni. Na ez már nem volt annyira egyszerű történet. Meg kellett ismerkedni az eszközökkel és azok használatával. Szép lassan azért belejött a dologba, és miután sikerült az első adag zöldséget megfosztani a héjától, iszonyú büszke lett magára.
Ez az érzés akkora lendületet adott neki, hogy teljesen belevetette magát a főzés tudományába. Folyton ott sürgölődött Áron, a séf mellett. Figyelte minden mozdulatát, jegyzetelt, kipróbált új ízeket.
Az utolsó napon egy kis versenyt szerveztek a kukták között. Ekkor érkeztem meg én Bálinthoz. Láttam rajta, hogy mennyire izgul és igyekszik, ezért megleptem. A fejemen ott virított egy séfsapka és egy üzenet: „A kitartás mindig meghozza a várt eredményt!”
Bálint remegő kézzel vágott bele az első krumpliba, ahogy megszólalt a kürt és elindult a verseny.
A kis kukták között szoros volt a küzdelem. Finomabbnál finomabb ételek készültek. Bálint nem kapkodott. Minden szabályt betartott, és igyekezett emlékezni a tanácsokra is, amiket Áron séf adott neki. Ahogy telt az idő, sorra jutottak eszébe a receptek, a fogások és a fűszerek, amik mennyei ízt adnak az ételnek.
Miután a verseny lezárult, a zsűrié lett a főszerep. A séfek addig kimentek a konyhából, hogy friss levegőt szívjanak. Még a hatalmas térben is érezni lehetett a feszültséget, ami a gyerekeket körbekerítette.
Közben a zsűri kóstolt és véleményezett. Egy örökkévalóságnak tűnt az eltelt idő. Kezdtek egyre türelmetlenebbé válni a szakácsok, amikor Áron végre kiszólt, hogy itt az idő, lehet jönni az eredményhirdetésre.
A gyerekek beözönlöttek a konyhába, és az ételük mögé felsorakozva várták az ítéletet.
A zsűri természetesen mindenkinek gratulált, és az összes szakácsot megdicsérte. Egytől egyig jutott oklevél és érem, de az arany fakanalat csak egy gyerek nyerhette meg.
Dobpergés, csend, dobpergés, majd Áron bekiabálta Bálint nevét. Hatalmas taps és ováció fogadta a nyertest. A zsűri elnöke átadta a díjat, és elmondta, hogy szoros volt a küzdelem, de végül azért esett Bálintra a választásuk, mert ő volt a legkitartóbb szakács a csapatban.
Te elég kitartó vagy, ha el akarsz érni valamit?
Kovács Dalma