Sötétség – Nyunyóka-sztori
Táborban
PEOPLE TEAM tábor gyerekszemmel

Larina, te aztán tényleg egy nagyon szuper csaj vagy! Láttalak délelőtt, ahogy a csapatversenyben taroltál, és mindenkit leköröztél. Ahogy azonban közeledett az este, egyre több feszültség vett körül. Érzem, hogy lassan hatalmába kerít a félelem, mégpedig a sötétségtől való félelem. Hidd el, hogy a világon rengeteg gyerek szobájában égnek éjszaka fények, amik megvédik őket a sötétségtől.

Szeretnék elmesélni neked egy történetet ezzel kapcsolatban…

Amikor még új voltam a PEOPLE TEAM táborában, nem találtam a helyem. Azt hittem, a gyerekek nem fognak szeretni, mert hát egy nyunyóka annyira babás. Emlékszem, hogy ott ültem minden szobában esténként, és vártam, hogy valaki nevet adjon nekem, és megszeressen. A gyerekek el voltak foglalva az esti viccmeséléssel, rémtörténetekkel, zenehallgatással. Már azt hittem, hogy ott fogok porosodni a sarokban, amikor lámpaoltás után egyszer csak egy apró kéz melegét éreztem a testemen.

Hirtelen nem is tudtam, hogy örüljek, vagy inkább megrémüljek. Mind a két érzés hatalmába kerített, és közben vártam, hogy történjen valami. A kis kéz óvatosan megtapogatott, majd a sötét szobában halkan magához húzott, és szorosan átölelt. Éreztem a szív zajos dobogását, és tudtam, hogy most jött el az én időm. Odabújtam az idegen testhez, majd minden erőmmel azon voltam, hogy bátorságot adjak neki. A csendesen szipogó arc a sötétben halványan, de kirajzolódott. Egy kislány nézett rám könnyes szemével, és halkan ezt suttogta: „Nyunyóka, én félek a sötétben.” Aztán a fejére húzta a takarót, de akkor rájött, hogy még nagyobb a fénytelenség, így inkább kibújt, és felült az ágyban.

A többiek közül páran felébredtek a mocorgásra. Volt, aki finoman, mások felháborodva kérdezték, hogy mi történt, ami miatt nem lehet aludni. Névadóm, Tamara halkan suttogta újra: „Félek a sötétben.” A szomszéd ágyon alvó szobatárs hallhatta csak rajtam kívül a szavakat. Taminak azonban szerencséje volt, mert a mellette lévő heverőn Kitti feküdt, aki néhány éve ugyanebben a cipőben járt.

Kitti felkelt az ágyból, és odament Nikihez, aki a szoba másik végében párnával a fején próbált aludni. Valamit susmutoltak, és Niki mérgesen kelt ki az ágyból.

Amikor Kitti visszajött, egy kis fény világlott a tenyerében. A karkötőt, ami a világosságot adta, feltette a fülemre. Szerintem nagyon jól állt nekem, és az a sárgás, meleg fény igazán megnyugtató volt.

Tamara fejét megsimogatta, majd kíváncsian érdeklődött a kilétem felől. Tamara nem tudott sokat mondani, ezért csak ennyit suttogott: „Ő Nyunyóka, a PEOPLE TEAM táborának kabalája, és az én legjobb barátom.” Majd szorosan magához ölelt, a fal felé fordult, és már aludt is.

Így hát azóta is Nyunyókának hívnak, és itt járok-kelek a táborban, hogy segítsek mindenkinek, akinek csak tudok. Ha másban nem is mindig, de ölelésben első osztályú vagyok, abban biztos lehetsz. Szerinted van rajtam most is karkötő?

Kovács Dalma


Glosszofóbia – Nyunyóka-sztori
Kétballáb – Nyunyóka-sztori

LEGFRISSEBB

PEOPLE TEAM tábor
Egyéb

Pünkösdhétfő

Pünkösdvasárnap Zsófi nagy örömére részt vehetett a pünkösdikirályné-járáson. Kapott kölcsön egy szép piros szoknyás viseletet,…

KAPCSOLÓDÓ