Gyümölcsoltó Boldogasszony
Egyéb
PEOPLE TEAM tábor

– Nagymama, a gyümölcsök milyen oltást kapnak? Bárányhimlő vagy szamárköhögés ellenit? – kérdezte Matyi.

– Ne mondj butaságokat! – Zsófi, Nagymama és Nagypapa is nagyot kacagott.

– Igazad van, kisunokám, a gyümölcsfák valóban kapnak oltást, de nem a karjukba, mint a gyerekek. Gyertek, menjünk ki a kertbe, megmutatom, hogyan oltják a fákat! Közben elmesélem, hogy miért március 25-e gyümölcsoltó Boldogasszony napja.

Március 25.

Jézus fogantatásának napját március 25-re számították ki. Ez a dátum onnan ered, hogy amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, kilenc hónapot számoltak visszafelé. Az egyház 624 óta ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt, hogy vigye hírül Máriának az istenanyaság titkát, a Megváltó születését. Ekkor fogadta méhébe Mária Jézust.

Népi hiedelmek

Március 25-e a legszélesebb értelemben véve a termékenység, a gyümölcsoltás ünnepe. Kárpát-medence-szerte számtalan hiedelem, népszokás és időjárási jóslat kapcsolódik ehhez a naphoz. Hajdan az asszonyok, lányok ezer üdvözlégy imádságot mondtak el ezen a napon.

Az országban ekkor kezdik el a gyümölcsfák oltását, szemzését. Úgy tartják, amelyik fát ezen a napon oltják be, annak nem szabad letörni vagy levágni az ágát, mert vér folyik ki belőle. Még nyesegetni, elégetni sem szabad. Aki egy ilyen fából mégis levág, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ugyanis olyan, mintha embert ölt volna.

Délszláv falvakban ügyes kezű emberek szívességből házról házra jártak oltani. Székesfehérvár környékén a déli harangszó idején sorra rázták a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Egyes erdélyi falvakban, hogy meg ne igézzék őket, piros szalagot kötöttek a fákra. Szeged népe szerint az ilyenkor oltott fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést is odaadnák. Tiszaliget faluban az a hiedelem járta, hogy a gyermek után sóvárgó asszony e napon jobban megfogan. Egy szlovák faluban e napon szalmakoszorút raktak a gyümölcsfák törzsére, hogy bő legyen a termés, a szőlőkben pedig éjszaka tüzet gyújtottak gonoszűző célzattal. Délvidéken a békákat figyelték; ha megszólaltak, még negyven napig hideg ígérkezett. Sok helyütt összejöttek az emberek, és vörösbort ittak. A méhészek a kaptár bejáratához is tettek gallyakat, hogy a fáikról a méhek majd jól mézeljenek.

A megfigyelések szerint a fecskék és más költöző madarak e nap táján érkeznek vissza hazánkba. Először a hímek jönnek fészket építeni. A fecskék hangosan csivitelnek, és közben arra intik a gazdákat, hogy elérkezett a tavaszi munkák ideje. Például az oltásé.

Mi is a gyümölcsfaoltás?

Az oltás abból áll, hogy az oltandó ágon és egy nemes ágon is bemetszést csinálunk, összeillesztjük, jól átkötözzük őket, majd ezek szép lassan összeforrnak. Így teremhet vad gyümölcsfán finom, ehető gyümölcs, illetve ezzel megmenthetünk akár egy öregebb, már nem termő fát is.

– Kipróbálhatom? – kérdezte Matyi. Nagypapa megmutatta az unokájának, hogyan is kell ezt csinálni, így az ő segítségével a kisfiú már meg is tanult oltani.

Szerző: Tóth Réka


Angyali férfinév
Bolondok napja

LEGFRISSEBB

PEOPLE TEAM tábor
Egyéb

Aki legyőzte a sárkányt

A híres tavaszi névnapok (Gergely, Sándor, József, Benedek, Gábor, Tibor, Márk) között jelentős helyet foglal…
PEOPLE TEAM tábor
Egyéb

Ápolók világnapja

– Nagymama, képzeld, már neked is van világnapod! – lelkendezett Matyi. – Nekem? Mikor és…

KAPCSOLÓDÓ