A farsangról legtöbbünknek a jelmezbál, a karnevál, az álarc készítése, a finom szalagos fánk jut eszünkbe. A vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak a nagy bulik, evés-ivás ideje. A húshagyókedd előtti hétvégét nevezik a farsang farkának, amikor a nagyböjt előtti utolsó mulatságokat tartják. 2024-ben ez február 11–13. között van.

Vigadozás, télbúcsúztatás, párválasztás

Ez a három nap régebben az önfeledt szórakozásról szólt. Az emberek igyekeztek kihasználni a böjti időszak előtti utolsó hétvégét, amikor még ehettek-ihattak. Húshagyókedd után már esküvői mulatságokat sem lehetett tartani, ezért a lányok gyorsan kiválasztották jövendőbelijüket. Virágcsokrot adtak a kiszemelt legénynek, aki a kalapjára tűzte a bokrétát. Ezután jöhetett az eljegyzés. Zajos mulatságokat rendeztek, hiszen el kellett űzni a halált, az ártó erőket, a hideget. Igyekeztek elkergetni a gonosz szellemeket, akik le akarták gyengíteni a Napot. Ekkor búcsúztatták a telet is. Magyarországon a leghíresebb esemény a mohácsi busójárás. A résztvevők ijesztő jelmezekben, bundában, bocskorban, faragott faálarcokban vonulnak végig az utcákon. Kolompolással és hangos csörömpöléssel próbálják elriasztani a rontó szellemeket és a hideget. Végül a koporsó elégetésével eltemetik a telet.

Farsangi étkek

A téli időszakban az emberek bőségesen fogyasztottak hagyományos paraszti ételeket: sonkát, kolbászt, töltött káposztát, kelt tésztát, pogácsát. Persze házi pálinka és bor is került az asztalra. Talán nincs is olyan, aki nem szereti a tipikus farsangi süteményt, a szalagos fánkot. De azt már biztos nem tudja mindenki, hogy ez a finomság pampuska néven is ismert. Régen még mágikus erőt is tulajdonítottak neki: amelyik házban fánkot sütöttek, annak a tetejét nem vitte le a vihar.

A farsang farka zárja a mulatozást

Mindhárom naphoz más-más néphagyomány kapcsolódik. Farsangvasárnap finomabbnál finomabbakat ettek, hogy kibírják a hosszú böjtöt. Tipikus ételek a tyúkhúsleves és a töltött káposzta. Csonthagyó és sonkahagyó vasárnapként is emlegették ezt a napot. A hétfőt húshagyó-, valamint böjtelőhétfőnek is nevezték. Ez az asszonyfarsang napja volt, amikor a nők férfiruhába öltözve mulathattak, sőt a borospincében ihattak is kedvükre. Este macskabált rendeztek, ahova férfiak nem tehették be a lábukat. A farsang utolsó napja a húshagyókedd, amit madzaghagyó keddként is ismernek, mert ekkor kell elfogyasztani a madzagon lógó sonkákat, kolbászokat. Bár hamvazószerdán már kezdődött a nagyböjt, de hamar felfüggesztették, hogy megehessék a farsangról megmaradt ételeket. A tobzódó-, zabáló- vagy ismertebben torkos csütörtök az utolsó lehetőség a dőzsölésre. Innen ered a mondás: „Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon!”

Élvezzük a farsangi időszak utolsó napjait is, mulassunk jól a bulikban, de arra vigyázzunk, hogy a pocakunk ki ne durranjon!

Laczkó Zsuzsa írása