Együttélés a többséggel-kisebbséggel
Egyéb
PEOPLE TEAM tábor

A mai alkalommal a nemzetiségek napjáról írok. Minden évben december 18-án van, 1995 óta. Természetesen ennek a napnak a realizálásáért is az ENSZ kardoskodott. Azért ezt a címet adtam az írásnak, mert a népek egymás mellett élése nem egyszerű feladat, soha nem is volt az, viszont erről a témáról is beszélni kell. Ha csak nyelvtani szempontból tanulmányozzuk, már akkor is ellentétre bukkanunk: kisebbség-többség, az egyik kevés, a másik sok. Hétköznapi megfogalmazásban azt jelentheti, hogy az együttélés során a kisebbséggel szemben a többség akarata érvényesül. El kell-e ezt fogadni, ha igen, akkor hogyan?

A pontos meghatározás

Mielőtt válaszokat keresek a kérdésekre, fontos meghatározni, hogy a lexikon szerint mit jelent a kifejezés. A nemzeti kisebbség egy adott állam területén élő népcsoportot jelent, amelynek tagjai kulturálisan, nyelvileg vagy akár külső jegyeikben nem azonosulnak a többségi nemzettel. Van saját államuk (ezt hívjuk anyaországnak), ami területi autonómiát élvez, csak ők valamilyen okból kifolyólag nem ott élnek.

Csoportosíthatóak?

Egyszerűen szólva: igen. A legegyszerűbben az alapján, hogy anyaországgal rendelkeznek-e, vagy sem. Van egy másik megközelítés is, amely szerint vannak a bevándorlók és az őslakosok (további érdekes téma, hogy az őslakosok hogyan válnak kisebbségekké).

Kisebbségi jogok

Bizonyos százalék elérése esetén (minden országban más-más számot jelent) jogokat kapnak a különböző népcsoportok. Ezek a jogok biztosítják azonosságtudatuk megőrzését, a közösség társadalmi fejlődését, szociális, kulturális, tudományos gyarapodását, saját életét érintő önigazgatását. Példaként említhetjük az anyanyelvi iskolákat, nyomtatott sajtót.

Kisebbségek Magyarországon és Európában

Jelenleg Magyarországon 13 kisebbség van: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Az Európai Unióban nagy változások mentek végbe az elmúlt években, a kisebbségek száma jelentősen emelkedett, ezen belül a bevándorlók csoportja különösen. Ha a tagállamokat vizsgáljuk, akkor 2014–2015 volt a fordulópont, ezektől az évektől majdnem megduplázódtak a beérkező emberek, és létszámuk továbbra is emelkedik.

Miért nem az anyaországukban élnek? Milyen céllal jönnek Európába, és kik?

Több oka is lehet ennek. Elsősorban ukránok érkeznek a háború elől, muzulmán vallásúak szintén fegyveres konfliktusok miatt és munkavállalás céljából (szegénység) főként Németországba és Ausztriába. Az európai országok eddig képesek voltak befogadni őket. Azért, mert a munkavállalókra szükségük volt. Azonban úgy tűnik, hogy most már telítődött a kontinensünk, és a beérkezők magas száma problémát okoz.

Hogyan?

Elhelyezésben és együttélésben is. Eltérő az itt élők és a bevándorlók mentalitása, a vallási és a kulturális különbségek is megmutatkoznak, nagy erővel jelen van a rasszizmus és a nacionalizmus, ebből számtalan ellentét és zavargás is kialakult már.

Az nem vitatható, hogy minden népcsoportnak joga van a saját szokásait gyakorolni, nyelvét beszélni. Az is fontos, hogy elfogadják és betartsák a befogadó országok törvényeit, mert itt ők vendégek. Természetesen az is, hogy a befogadók előítélet nélkül lássák őket „vendégül”. Kéz kezet mos. Szükségünk van egymásra!

Kropokné Kiss Éva

Hallottál az elefántokról?
Melyik listán vagyok?

LEGFRISSEBB

PEOPLE TEAM tábor
Egyéb

Érzelmek és álmok

Az egyik osztálytársam nagyon kreatív lány. Mindig valami szépet és egyedit alkot. Valamikor szerelmes novellákat…
PEOPLE TEAM tábor
Egyéb

Budapest felszabadulása

A felszabadulás azt jelenti, hogy valamely személy, közösség vagy terület tartós katonai elnyomás, megszállás alól…

KAPCSOLÓDÓ