Noémi táboroztatott már, most pedig a kecskeméti PEOPLE TEAM-et is kipróbálná. Eddigi táboroztatói tapasztalatairól kérdeztük a PT-be jelentkező fiatal lányt.

Mesélj el egy számodra különleges tábori történetet!

Minden évben, amikor a táborban vagyunk, egyik este lemegyünk a strandra, és eltáncoljuk a tábortáncot a naplementében, flashmobként, nekem ezek különleges közösségi élményt adnak, ilyenkor nagyon jó a táborra nézni, és látni, hogy mindenki egy csapat. A másik, ami mindig különleges érzéssel tölt el, az a számháború, ahol a legkülönfélébb taktikákhoz és vicces szituációkhoz kell folyamodni a zászló megszerzéséért – több táborban jártam, de mindenhol a számháború volt az, ami a legjobb volt, a taktikus bukfencekkel, tankozással és egyéb humoros lépésekkel.

Mit mondana rólad valaki, aki nem kedvel? Amennyiben ez neked is probléma, hogyan találtok rá megoldást?

Ha valaki nem szimpatizálna velem, valószínűleg azt mondaná rólam, hogy túl szabálykövető vagyok, mert túlzottan ragaszkodom az előírt szabályokhoz és elvárásokhoz, és esetleg merevnek tartana. Ez valóban lehet probléma, mert túlzottan szigorú hozzáállásom lehet egyes esetekben – bár rendkívül empatikus és általánosságban rugalmas vagyok, vannak olyan szituációk, amikben túl szigorúnak találhat egy táborozó. Azonban felismerve ezt a problémát, próbálok tudatosan dolgozni rajta, hogy megtaláljam az egyensúlyt a szabályok betartása és a rugalmasság között. Fontosnak tartom, hogy nyitott legyek az új ötletekre és megközelítésekre, és hogy felismerjem az egyedi helyzeteket és szükségleteket.

Melyik a kedvenc kérdésed, amelyet gyakran felteszel olyanoknak, akikkel először találkozol? Melyek az erre a kérdésre kapott legérdekesebb válaszok?

Szeretem megkérdezni az emberektől, mi a legszámottevőbb közeli és 10 éven belüli tervük a bakancslistájukon, így volt, akiről megtudtam, hogy könyvet szeretne kiadni, vagy hogy egy egyetemet szeretne befejezni, amit abbahagyott, vagy külföldi kiköltözési szándékai vannak a közeljövőben, illetve kicsit az érdeklődését és a személyiségét is segít megismerni az embernek.

Mit tennél, ha kitörne a zombiapokalipszis, miközben zajlik a tábor?

Ha hirtelen kitörne a zombiapokalipszis táborozás közben, az első lépésem az lenne, hogy meggyőződjek arról, hogy minden táborozó biztonságban van, na meg persze hogy előkapjam az elsősegélyes felszerelésem a táskámból a sérültek ellátására. Gyorsan kidolgoznánk egy tervet a túlélésre és a védekezésre. Fontos lenne az összefogás és a csoportmunka, hogy megvédjük magunkat a zombik támadásaitól. De semmiképp sem zárkóznánk be, mert ha betörnek oda a zombik, nincs menekülési út, így a nem zombivá vált táborlakókat ki kéne menekíteni. De általánosságban elmondható, hogy a zombik nem különösen gyorsak, mivel biológiailag nem funkcionálnak, és nem tudnak úszni, viszont érzéketlenek a fájdalomra, és kevés hatékony módja van az elpusztításuknak, így marad a menekülés, amit szerintem mindenképpen járművekkel kéne megtenni, mert gyorsan és messzire juthatunk velük, fertőzés nélkül. Happy end.