Dóri a nyarai fénypontjának tartja a PEOPLE TEAM táborában töltött heteket, és ez a széria nem szakadt meg ma sem, hiszen néhány éve már táboroztat a PT-ben.

Mesélj el egy számodra különleges tábori történetet!

Most nem jut eszembe egy történet sem, de a legkülönlegesebb szerintem az első év lehetett, annyi mindent ismertem meg, rengeteg új inger ért. Nagyon tetszett a felépítés, talán a Koboldok városa volt az, amit külön kiemelnék. Eléggé le voltam nyűgözve, ezt mind felépíteni, kitalálni mekkora energia és kreativitás lehetett. És fontos abból az évből az is, hogy egy olyan barátnőmet ismertem meg, akivel rendszeresen találkozunk a nyáron kívül is, azóta nagyon közeli barátok vagyunk. Az ilyen élmények mindenképp különlegesek számomra.

Mit mondana rólad valaki, aki nem kedvel? Amennyiben ez neked is probléma, hogyan találtok rá megoldást?

Ha például csapatmunkáról van szó, át tudom venni az irányítást, amit próbálok fékezni, de ha a többi csapattagban nem ég a versenyszellem, ez a tulajdonság eléggé idegesítő lehet. Ha ezt túltolom, és valakit idegesít, örülök, ha szól nekem, és megfogalmazza a problémáit (ez minden helyzetre igaz), csak úgy tudok változtatni. Ha ez megtörténik, akkor elmondanám, miért éreztem úgy, hogy nekem kéne irányítanom, és remélném, hogy egy egészséges megbeszélés után mindannyiunknak kedvezően folytathatnánk tovább a dolgunkat.

Melyik a kedvenc kérdésed, amelyet gyakran felteszel olyanoknak, akikkel először találkozol? Melyek az erre a kérdésre kapott legérdekesebb válaszok?

Talán a leggyakrabban azt szoktam megkérdezni olyanoktól, akikkel először találkozom, hogy mit csinálnak szabadidejükben, van-e hobbijuk. Ez egy eléggé alapkérdés, de sok mindent elmond valakiről. Akár az életstílusáról vagy a személyiségéről. Sokféleképpen lehet erre válaszolni, nem tudnék egy specifikus érdekes választ mondani.

Mit tennél, ha kitörne a zombiapokalipszis, miközben zajlik a tábor?

Bár pánikolnék, gyorsan kapcsolnék, és először a legkisebbekre gondolnék. Ijesztő számomra, hogy egy pici gyerek magára marad, esetleg nem tud neki senki segíteni. Benéznék az alsó szinteken lévő szobákba, nem alszik-e például valaki. Összegyűjtenék minél több gyereket, meghallgatnám az esetleges utasításokat, ha viszont nem jutnak el azok hozzám, a portán érdeklődnék, nincsen-e pince a kollégiumban, az szerintem elég biztonságos hely lenne egy ideig.

Milyen állat szeretnél lenni, és miért?

A legszívesebben valamiféle madár lennék. Óriási a szabadságuk, bárhova elrepülhetnek, ezt sokszor társaságban is teszik, nem magányos állatok.

Nem feltétlenül a táborban, de mi volt az a jelmez, amit legutoljára viseltél?

Ami most eszembe jutott, az pont egy tábori jelmez, amikor egy csapatverseny során beöltöztem Taylor Swiftnek. A feladat az volt, hogy öltözzön be valaki egy hírességnek. Sokat gondolkoztunk, ki legyen az, és végül egy csapattársam mondta nekem, végül is hasonlítok erre az énekesnőre, legyek én Taylor. Persze ezt egy kicsit bóknak is vettem, rögtön elfogadtam a kihívást, pár órával később már a barátnőimmel kutattunk a megfelelő ruhák, sminkek és kiegészítők után, szerintem a végeredmény nagyon jó lett. Este pedig büszkén képviseltem a csapatomat.

Milyen értéket jelölnél be magadnak egy 1-től 10-ig terjedő skálán erre a kérdésre: mennyire vagy furcsa a táborban?

Azt hiszem, ez a szám nem lenne túl magas, olyan 1–3. Persze kinek mi a furcsa, talán mindenki normálisnak tartja magát. A PT azért jó hely, mert mindenki önmaga lehet, és a valós énjét mutathatja. Én is ezt szoktam ott tenni, szerintem viszonylag minimális furcsasággal.

Mutatkozz be, honnan, hogyan és miért érkezel táboroztatni, mire számítasz, minek örülsz, és mit csinálsz majd, ha véget ér a nyár?

Dóri vagyok, végzős, Dunaharasztin lakom a szüleimmel. A PT-be először 2021-ben jelentkeztem, mert a legjobb barátnőmmel új kalandokra vágytunk. Valószínűleg egyikünk sem sejtette még akkor, hogy 3 évvel később már a táboroztatói lapot fogjuk tölteni. Azóta a nyaraim, talán éveim legjobb pár hete volt a táborban töltött idő, sok új embert ismertem meg, többek között egy mostanra nagyon közeli barátnőmet is. Azt hiszem, a PT új kihívást tartogat számomra, sok fejlődési lehetőséggel és tapasztalatszerzéssel. Mindig nagyon várom, hogy találkozhassak az ottani emberekkel, és újra a PT külvilágtól elzárt világában legyek. Egyetemista vagyok a gyógytornász szakon.