A táborozás a mai napig az egyik legnépszerűbb nyári szünidős tevékenység. Magyarországon is számos publikáció foglalkozik ezzel a remek témával.

János Sándor már 1985-ben az alábbi definícióval illette a táborozást: „A tábor sajátos, külön világ, ahol – az együtt töltött napok idejére – a gyermekek a maguk törvényei szerint szeretnek élni, mintegy próbára tenni saját világukról alkotott elképzelésüket.” Máshogy megfogalmazva: a táborok az egész gyermeki karakterre és viselkedésmódra kihatnak. E megállapítások érvényessége közel hatvan év távlatában sem változott. De vajon miben rejlik a sikere? Mi haszna van a felnőtt életben? Jobban teljesítenek azok, akik gyermekkorukban számos táborban részt vettek? Ezt a kérdéskört szeretnénk egy kicsit körüljárni.

A táborozás során elengedhetetlen kilépni a saját komfortzónánkból…

…mind társas, mind fizikai értelemben. Gondoljunk ilyenkor arra, hogy más ágyban kell aludni, fenn kell tartani önmagunkat bizonyos keretek között, más embereknek eltérő az intim szférája, és még sorolhatnám. Egy táborban mindenképpen intenzív és a szokásostól eltérő szocializációs folyamatok zajlanak, ilyen például az élményalapú programok során zajló közösségképződés. Fontos kiemelni, hogy a táborban kétszintű szocializáció is zajlik, amelynek nyílt célcsoportjába természetesen a táborozók tartoznak, míg a látens célcsoportba pedig nem mások, mint a táboroztatók, avagy a tanárok, mókusok, büfések, lélekmentorok. Amellett, hogy a táborozás a gyermekek szociális képességeinek fejlődésére is hatással van, a közösségi aktivitás azt a rejtett célt hordozza, hogy fellépjen a manipuláció, elidegenedés és a kirekesztés tendenciáival szemben.

Nagy fokú önállóságra is tanít

Az a gyermek, aki már fiatalon elkezd táborozni, megtanul elszakadni szüleitől, kénytelen megoldani hétköznapi helyzeteket, így ezeket a későbbiekben is tudja kamatoztatni, akár egy iskolaváltás során vagy a felnőtté válás rögös útján.

Végül pedig Nagy Ádám szavait (2018) szeretném idézni, aki remekül összefoglalja a táborozás lényegét:

„Összességében a táborpedagógia szociálpedagógiai és szabadidő-pedagógiai gyökerű, az animációval és az élmény- és környezetpedagógiával rokon, nyílt végű, nondirektív, szituatív, kisközösségi alapú, tevékenységalapú, laissez-faire, természetközeli, nem teljesítményorientált, tanulási jellegű pedagógiai terület.”

Irodalomjegyzék

Jánosi Sándor (1985): 10 tanács a táborozó úttörők vidám műsoraihoz. In. Jani Lászlóné (szerk.): 600 tanács a kulturális, művészeti neveléshez. ILK, Budapest.

Nagy Ádám (2018): A táborozáspedagógia és helye a pedagógiai rendszertanban – A hidden extracurriculum körvonalai. Pedagógiai Szemle 5–6.

Rudolf Nóra Julianna – tábori lélekmentor