10 + 1 kérdést kaptunk. Ater (Palotás Attila, a PT egyik alapítója) felelgetett. A válaszok bepillantást engednek a táborszervezés múltjába és kicsit a jövőbe is. Mutatjuk a teljes beszélgetést.

(1) Immár több mint 3 és fél évtizede szerveztek tábort, lassan 30 ezren voltak már nálatok a PEOPLE TEAM-ben. Mennyiben alakult át az évek alatt?

Teljesen… 2025-ben ünnepeljük a 35. nyarat táborozással. Már minden más, mint a legelején, de a 10 vagy akár az 5 évvel ezelőtti táboraink és az idei 1 + 3 turnus is merőben különböznek. Nem jobb vagy kevésbé jó, csak ilyen vagy olyan, hisz minden változik. A gyerekek is, mi is.

(2) Honnan jött a tábor ötlete?

Egyszer elhívtak németet tanítani egy balatoni táborba. Déli part, Somogy. 18 múltam. Jóval összetettebb volt a következő lépés és a folytatás is, ám a lényeg ez: Sz. Lillával, aki az iskoláknak és a művelődési házaknak kiküldte a táborról szóló tájékoztató leveleket, kigondoltuk, hogy lehetne csöppet másként is, mint ahogy ez abban az első júliusban Balatonfenyvesen zajlott. Több programot, szabadságot, gazdagabb kínálatot képzeltünk el. Muszáj hozzátennem: inkább csak a kontúrokat sejtettük, határozott tervek nélkül; talán mi magunk sem tudtuk, hogyan és mit, azt viszont igen, hogy milyet akarunk.

(3) Az első PEOPLE TEAM-nyár egyetlen 12 napos turnust és 70 táborozót jelentett…

Bizony. Akkor még nem „PT-ként” emlegették a gyerekek, de már színjátszás is volt – délutánonként tábori szakkör azoknak, akik a német- és az angoltanulás után szívesen belekóstoltak ebbe is.

Az események szinte egyik óráról a másikra alakultak: amikor azt láttuk, hogy 6-8 gyerek állandóan forgózik az asztalnál, pingpongversenyt szerveztünk; amikor az egyik srác beszólt, hogy „ez a Lada tök koszos!”, autómosó verseny lett belőle (majd „Attila-mosó” vetélkedő, ami persze irányíthatatlan habpartivá eszkalálódott); az éjszakai bátorságpróbát pedig – mi sem természetesebb! – Ádánd temetőjében abszolváltuk éjfélkor.

A rögtönzés kötelező most is, ám manapság lényegesen szervezettebben és jóval-jóval több táboroztatóval zajlanak a nyaraink.

(4) Mi alapján választjátok ki a tematikát és hogyan kerülnek ezek összeállításra?

Szórakoztatjuk őket persze, de hangsúlyozom: minden a gyerekek aktív közreműködésével, ötleteivel és iránymutatásával történik. Túlzással: akkor is létezne táborozás, ha táboroztatók nem, csak táborozók lennének. Mondjuk, durvább lenne nyilván… A Legyek Urát sokat emlegetjük… Tavaly ebből készítették az egyik előadást a színészeink. Kellenek szabályok meg konstrukció (választható témák, napirend, csoportbeosztás, tisztségek, feladatok), ám ezek nem lehetnek hülyeségek.

(5) Mi a titok?

A táboroztatóink alapvetésként kezelik a következőket: „A gyerekek miatt érkeztél. Kíváncsiak rád, légy hát intenzíven jelen, mutasd magad, légy velük és légy kíváncsi rájuk! A szabadság a tábor legfőbb alapelve és egyik legfontosabb értéke, ezért mindent szabad – egészen addig, amíg valaki nem veszélyezteti önmaga vagy mások testi-lelki épségét, illetve nem korlátoz bárkit a szabadságában. […] Érezzétek jól magatokat együtt: beszélgessetek, tapasztaljatok, alkossatok!” Történeteket továbbadni, kipróbálni, létrehozni. Ez a gyerekeknek tetszik, és rögtön veszik az adást. A szülők nemkülönben: „Szeretném megköszönni azt a csodás hetet, amit a gyerekeim kaptak a PEOPLE TEAM-től! Teljesen feldobva, átszellemülten tértek haza a srácok, és már most nyúznak, hogy jövőre is mindenképpen menni akarnak! További szép nyarat Nektek! Üdv!”

(6) Már a táborokon készült képekről is süt a közösségépítő, személyiségfejlesztő ereje annak, amit képviseltek. Hogyan tudja ez ennyire beszippantani a résztvevőket?

Nincs feleslegesség, a „miért” mellett – szándék szerint – mindig befigyel a felfogható „azért, mert”; nincs kamu, nincs mismásolás vagy hazugság, nincs „az lesz, amit én mondok, te csak gyerek vagy”. Ez nem egy rossz suli, hanem egy – nem minden pillanatban a legideálisabban, de akkor is jól! – jól működő közösség. Minitársadalom egy kiváltságos univerzumban, távol a hétköznapoktól. És mekkora már, hogy ez így van! A táborlakók pedig – kiskorúak vagy nagykorúak, mindegy! – repesnek az örömtől, hogy a tagjai lehetnek.

(7) Hihetetlen, hogy 7-17 éveseket képesek vagytok szórakoztatni, lefoglalni, fejleszteni.

A táborlakók, mindegy, hány évesek, tudják a tutit. 2025-ben 18 témából lehetett délelőttre választani. Az angoltanulástól a drónépítésen és a kuktatáboron át a szoftverfejlesztésig és az írótáborig tarka a paletta. A „12 = 1 tucat” szekció mutatós példa: ez az alapelképzelés szerint 12 éveseket vár, összesen 12 gyereket, akiknek 12 kívánságát teljesítjük 1 hét alatt. A gyerekek idén belelkesedtek, barátokat szerveztek maguk mellé, így az ötlet rögvest átalakult: „Kívánságtábor” lett belőle váltott csoportvezetőkkel, egy csomó helyszínnel, kiradírozott kor- és létszámlimittel és beláthatatlan következményekkel (haha!). Akarták, elmondták, örültünk, átfazoníroztuk. Jövőre még több, még jobb lesz! A táborlakók reakciói hathatós segítség a szervezésnek. Figyelünk rájuk. Érdemes.

(8) Miért tartod fontosnak a gyerekek számára, hogy részt vegyenek ilyen jellegű táborokban?

Számtalan olyan sztorink van arról, hogyan találta meg ez vagy az a gyerek a hivatását a PEOPLE TEAM táboraiban, és lett belőle fotós vagy informatikus vagy természetbúvár. A jó táborozás rakéta: alapvetően hazaérkezve is az maradsz, aki voltál, azonban komoly svungot kaphatnak azok a képességeid, amelyekről esetleg nem is tudtál, vagy nem figyelt fel rájuk az otthoni környezeted. Igazán kár lenne érted, hát nem?

(9) A gyerekek a PEOPLE TEAM-táborokban milyen egyéb tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek hosszú távon is hatással lehetnek rájuk?

Nekem a táborozás egy szociális hologram a jövőből. Olyan szereplőkkel, akik a jelenben gyerekek, de hát gondoljunk bele: 5 vagy 10 vagy 15 vagy 20 év múlva felnőttek, döntéshozók, anyák és apák, férjek és feleségek lesznek belőlük. Nem mindegy, milyen közegben érintkeznek és gyakorolnak a kortársakkal a holnapra. Az hamis szemlélet, hogy a felnőttek irányítanak. A felnőtteknél csak több az infó. A gyerekek saját szabályokkal, szisztémában és társadalomban léteznek. Ebből lesz az ő felnőtt életük. Ráadásul velünk együtt, de hát mi mindig öregebbek leszünk náluk, és egyre kevésbé számítunk majd. Számukra a legfontosabbak azok, akikkel a kalandokba és az önállóságba belekóstolhatnak. Együtt táborozva.

(10) Már elkezdtétek a 2025-ös turnusok szervezését?

Hú, hát persze! Az újdonságokról kicsit később, viszont a szervezés hónapok óta zajlik. Ez egyik évben sincs másként. Türelmetlen visszaszámlálás az év nagy része: az utolsó PT-naptól vágjuk a centit a következő nyár első turnusáig. Imádjuk, csináljuk, akarjuk jövőre és azután is!

(+1) Tudnál mesélni egy-két emlékezetes pillanatról vagy sikertörténetről, amely a táborokban történt?

Rengeteget, most mégsem erre a kérdésre válaszolok. Ha már siker, ha már emlékezetes pillanatok, akkor inkább a folytonosság és a ragaszkodás: úgy alakult (eredetileg szintén a táborozók ötlete nyomán), hogy a legtöbb táboroztatónk már évek óta a táborozóink közül verbuválódik. Vannak, akik 110 cm-es testmagassággal érkeztek először, mostanra pedig a PT-törzsgárda nélkülözhetetlen tagjai huszonévesen. Közös történelmünk, emlékeink és – nyárról nyárra – közös céljaink és terveink vannak.

Nekem ez a legszebb a PT-sztoriban. Hogy szavak nélkül értik egymást azok is, akik a való életben PT nélkül nem is érintkeznének, soha nem is találkoztak volna, miközben nagyszerű élményeket generálnak sok-sok gyereknek és tizenévesnek, akikben már ott a „még tovább”. Ezt megtapasztalni évről évre rendkívül érzelmes és egyedülálló élmény.

* * *

Ennek a beszélgetésnek egy rövidebb változata először a https://moderniskola.hu/ oldalain jelent meg.