Gigi, te egy annyira szuper csaj vagy! Mióta melletted vagyok, látom, hogy mennyire kedvelnek a többiek, és milyen jó társaság vagy. Számomra te jelented a legjobb barátot. Örülök, hogy a te nyunyókád lehetek. Ennek ellenére azt kell mondanom neked, hogy lazíts időnként egy kicsit.

Elmesélem neked Laura történetét…

Az ifjú felfedező már öt éve mindig a PEOPLE TEAM tudóstáborába jelentkezett. Eleinte nem értettem, hogy miért. Ügyes volt, bármit kipróbálhatott volna. Ő viszont ragaszkodott a helyéhez. Aztán az ötödik évben rájöttem.

Én, mint már edzett nyunyóka, végig ott voltam Laura mellett. Figyeltem minden lépését. Ha tudtam volna, jegyzeteket készítek, de egy nyunyókának nincs keze. Így jobbára figyeltem és memorizáltam.

Észrevettem, hogy Laura különösen sokat kérdez. Minden egyes előadás után még külön megkereste az oktatót, kérdéseket tett fel, és képes volt akár órákon át is társalogni. Közben még jegyzeteket is készített. Folyamatosan ott voltak a kis csíkocskák a homlokán. Mint amikor a szemedbe süt a nap, és összeráncolod a szemöldököd. Laura is ilyen volt, de esőben is.

Minden érdekelte. Volt, hogy megkeresett másik csoportban lévőket, és érthetetlen kérdésekkel bombázta őket. A felnőttek társaságát kimondottan szerette. Sokat beszélgetett velük.

Naponta felkereste a táborvezetőt, és listát olvasott fel neki a problémákról. Arról, hogy éppen nem csukódott rendesen egy WC-ajtó, vagy nyikorgott az ebédlő bejárata. Beszélt arról is, mennyire veszélyes, hogy mosogatás után nem szárad meg a tányér, amibe az ebédet teszik. Felhívta Attila figyelmét arra is, hogy felmosás után mennyire csúszósak a lépcsők.

Mindig volt valami megjegyzése, felvetése, javaslata. Kimondottan érdekelte a környezetvédelem. Ezzel kapcsolatban már majdnem tüntetést szervezett. Kérte, hogy ne csak a benti helyiségekben, hanem mindenhol legyenek szelektív kukák. Sőt, azt is akarta, hogy szerezzenek be egy komposztálót.

A táborlakók türelme is véges. A gyerekek és a mókusok is kezdtek fellázadni Laura viselkedése miatt. Egyre több panasz érkezett a turnusvezetőkhöz. Volt gyerek, akit már szinte zaklatott a kérdéseivel.

Nem volt más lehetőség, Attila magához hívatta Laurát. Beültek az irodába. A lány már kezdte volna rögtön sorolni a problémákat és a hiányosságokat a szobával kapcsolatban, amikor Attila csendre intette.

Magához vette a szót, és arról beszélt Laurának, hogy mennyi olyan dolog van a világon, ami miatt aggódhatunk. Vannak azon esetek, amikor nem tudunk változtatni, mert nincs elég befolyásunk vagy pénzünk, esetleg tudásunk.

Azzal nincs semmi baj, hogy valaki aggódik. Természetes emberi érzés. Ő is folyamatosan nyugtalan a táborban lakó gyerekek miatt. Szeretné, hogy minden rendben menjen, ne történjen baleset, ne betegedjen meg senki.

Mégis időnként el kell engedni ezt az aggódást. A világ összes problémáját nem fogjuk tudni megoldani. Érdemes néha lazítani, és csak hagyni, hogy a dolgok megtörténjenek. Egy kis spontaneitás még nem árthat.

Laura megértette Attila szavait, és igyekezett változtatni a hozzáállásán.

Te is folyton aggódsz?

Kovács Dalma