Gyermek- és kamaszkor Afrikában
Egyéb
PEOPLE TEAM tábor

A múltban a legtöbb afrikai számára a felnövés egyet jelentett a családért való munkavégzéssel, többnyire élelmiszer-termelésben való segítségnyújtással, a közösség értékeinek megismerésével, megtanulásával, fokozatosan újabb és újabb feladatok elvégzésével, felelősség vállalásával és előjogok kiérdemlésével. 1900 körül kezdett a gyermekek oktatása és szocializációja megváltozni a nyugati mintájú iskolázás, az afrikai iszlám egyházi oktatás és a városok növekedésének hatására, a gyermek- és kamaszkor azonban mégis több szempontból az afrikai értékeket és kultúrákat tükrözi.

Az anyatejes táplálás ideje alatt, 12 vagy 24 hónapon át az afrikai csecsemők az édesanyjuk mellett alszanak, nappal anyjuk gondoskodását élvezik. Az anyák gyorsan elcsendesítik síró csecsemőiket, így az érzelmeket kifejező hangos sírás szokása általában nem fejlődik ki náluk. Figyelmeztetéseket és parancsokat alkalmaznak az anyák, mely által a gyermekek megtanulják tisztelni a tekintélyt. A kisfiúkat és kislányokat nem nevelik eltérően.

Mikor az édesanyák az otthonuktól távol dolgoznak, gyermekeikre lánytestvéreik vagy szüleik, esetleg a nagycsaládból más anyák vigyáznak. Bizonyos kelet-afrikai kultúrákban már egy ötéves lánytestvér is megkaphatja azt a feladatot, hogy kis testvérét a hátán hordozza. Nővér és öcs között ilyenkor nagyon szoros kapcsolat alakul ki, mely felnőttkorban is tart.

A cseperedő kisgyermekek csatlakoznak testvéreikhez, unokatestvéreikhez, a szomszédok gyerekeihez, kezdik tanulni szerepeiket és a felelősségvállalást. A 2-4 éves gyerekek már segítenek a háztartásban és az állatok körül, vigyáznak, felügyelnek kisebb testvéreikre. Megtanulják a beszédet, arckifejezéseket, magatartást, társadalmukról, környezetükről, férfiak és nők kapcsolatairól, munkáról és szertartásokról tudást szereznek.

A városi 5-7 éves gyerekek elkezdik az iskolát, míg az ilyen korú vidékiek elkezdenek vizet hordani – a legközelebbi vízgyűjtő helyig olykor akár több órát is gyalogolniuk kell –, tízéves korukra hozzájárulnak családjuk gazdasági életéhez: földet művelnek, állatokat őriznek, vagy míg szüleik teszik ezeket, fát gyűjtenek, főznek. A tisztelet és a szófogadás nagyra tartott értékek, az elvárások miatt a gyerekek korán érnek, de nem a független életre készülnek. Be kell illeszkedniük családjuk és közösségük szervezetébe.

Fordította: Dobai Katalin

Forrás: geography.name

Te mit találtál fel ma?
A rózsák átváltozása

LEGFRISSEBB

KAPCSOLÓDÓ